Küzdelmeink
Legfőbb Ügyészség 2. B. 4746/2009/1-II.
Budapest
Markó u. 16.
1055
Alulírott Krasnyánszky Béla elnök a Csongrád Megyei Főügyészség 2010. február 17-én kelt határozata ellen a Magyar Gazdák Termelő Szövetsége
p a n a s s z a l
kívánok élni.
Indokolásul előadom, hogy a Csongrád Megyei Főügyészség feljelentésünket személyes meghallgatás, tárgyalás lehetőségének biztosítása nélkül a fenti számú határozatával elutasította – hivatkozva a Be. 174. §. /1/ bekezdés a. pontjára.
Állításunk szerint 2008. áprilisában a Magyar termőföld birtokosainak megkeresésével a Best Invest Projekt Hungary Kft. 441 ha kiváló minőségű Kecskeméti termőföldre opciós jogot kötött akkor amikor Kecskemét városszerte, de az országban is már biztos volt, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft hol kívánja a magyarországi gyárát felépíteni.
Kérem a folyamat dátum szerinti sorrendjének követését.
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata sohasem vált a 441 ha terület birtokosává, csupán a folyamat közepette hatósági jogkörével élve a kecskeméti térségben egyedülállóan kiváló minőségű szántó művelési ágú földterületét minősítette ipari övezetté, így téve lehetővé a Magyar Haza jelentős hányadának külföldi tulajdonba adását, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatali hatáskörét túllépve követte el a HAZAÁRULÁS soha el nem évülő bűnét.
A hatályos BTK (Büntető Törvénykönyv) 144. §-a az alábbiakat tartalmazza a hazaárulásról:
(1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn,bűntettet követ el, s 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés 10 évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a, súlyos hátrányt okozva; b, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával; c, háború idején; d, külföldi fegyveres erők behívásával vagy igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt 1 évtől 5 évig, háború idején 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
Csongrád Megyei Főügyészség szerint nem történt hazaárulás, figyelmen kívül hagyva a BTK 150. §. (1) bekezdésében b), e), f) bekezdéseit rá is vonatozó utalását.
a gazdáktól hivatalosan 14 000.-Ft/m2 vételárért közvetítette az ingatlanokat de ebből csak 7 952.-Ft/m2-ot utalt az eladóknak mert a 36 %-os jutalékra még az ÁFA-t is felszámolta, így tett szert a 2,1 milliárd forintra mint közvetítői jutalékra amit a Best Invest Projekt Hungary Kft. vett be mindenféle befektetés nélkül, ami a Kecskemét Várost illette volna. Véleményünk szerint ilyen mértékű sikerdíj kiszabása jelentős anyagi hátrányt okozott Kecskemét városának, továbbá határozottan megkérdőjelezhető annak erkölcsössége. Opciós szerződés szerint a földterületek együttes összege 7. 650. 118. 511.-Ft-ért lett felvásárolva, míg az eredeti tulajdonosok csupán 3. 961.944.000.-Ft bevételre tettek szert. A különbözetet Best Invest Projekt Hungary Kft. kasszírozta be amely 2.100.000.000.-Ft plusz ÁFA volt. Ha az opciós jog nem lett volna közbeiktatva akkor kisajátítás esetén nem került volna ÁFA az ügyletbe, mert a termőföld önmagában kívül esik az ÁFA hatályán, főképp azért mert az az értékesítést végző 145 földtulajdonos magánszemély. Kecskemét Polgármestere Dr Zombor Gábor többször nyilatkozta médiákban, hogy a Várost nem érte kár – ezek szerint ha a tényleges felvásárlási árból kivonjuk azt az összeget amit az értékesítő eredeti tulajdonosok kézhez kaptak akkor csupán 3.576.118.511.- nincs meg. Ez a több mint három és fél milliárd úgy látszik senkinek sem hiányzik. A Magyar Gazdák Termelő Szövetsége határozott korrupció gyanú jelzésével kíván élni.
Súlyosan megsértették a termőföld védelmét kimondó 2007. évi CXXIX. törvény 8. §. (1-2) bekezdését? Kérem szem előtt tartani, hogy hasonló méretű, megközelíthetőség szerint nem hátrányosabb területek veszik körül Kecskemétet, de minőségben lényegesebb gyengébb 2-3 AK értékűek, míg a felvásároltatott 30 AK feletti minőségű.
Méltánytalannak találtuk a Csongrád Megyei Főügyész-helyettes Dr Törő Sándor úr eljárását mivel a népszuverenitás a Magyar Alkotmányban kimondja, hogy “A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitás választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 2§. (2) bek.”
Kérem a Legfőbb Ügyészt, hogy tárgyilagos és részletes indokolásaink figyelembe vételével panaszunknak helyt adni szíveskedjék.
Tisztelettel
Helvécia, 2010. február 25.
Krasnyánszky Béla elnök
Ügyiratszám: Sz01/3491-2/2009
Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatala
Szeged
Rákóczi tér 1.
6741
Alulírott Magyar Gazdák Termelő Szövetsége képviseletében Krasnyánszky Béla elnök kérem, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft az SZ01/3491/2009 számú építési engedély hatályba helyezését elutasítani.
Indokolásképpen előadom, hogy az alábbi pontokba szedett okokra hivatkozásunkat elfogadni szíveskedjenek:
- · Alapos gyanú merült fel, a Mercedes-Benz Kecskemétre telepítéséhez felvásárolt 441 ha szántó művelési ágú termőföldet bűncselekmény megvalósításával közvetítették a vevőhöz.
- · A mai napig a volt tulajdonosok nem rendelkeznek Adásvételi szerződéssel a Polgári jogi szabályait a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) XXXIII. fejezete tartalma szerint
- Külföldiek földvásárlását korlátozó moratórium hatálya 2010 december 31-ig tiltja a Magyar termőföld idegen tulajdonba adását.
Segítő közreműködésüket előre is köszönöm.
Helvécia, 2009. szeptember 17.
Tisztelettel:
Krasnyánszky Béla
Jegyzőkönyv
Készült a Helvéciai Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hivatalos helyiségében (Helvécia, Sport u. 42.),
Jelen vannak: Krasnyánszky Béla a Magyar Gazdák Termelő Szövetsége (6034 Helvécia, Gazdasági dűlő 27/b.) elnöke, Dávid Emma és Sári Zsolt az államigazgatási hivatal részéről
Tárgy: Magyar Gazdák Termelő Szövetsége (6034 Helvécia, Gazdasági dűlő 27/b.) kérelmével kapcsolatos tények tisztázása.
A Magyar Gazdák Termelő Szövetsége az Sz01/3491/2009. számú építési engedély iránti kérelméről értesülve- mely hirdetményi úton került közzétételre- kérte, hogy a hatóság az engedélyt ne adja ki.
A 2009. szeptember 17. napján kelt kérelmében 3 kifogást terjesztett elő.
Eljáró ügyintéző tájékoztatja a megjelentet a jogaira és a kötelezettségeire.
Krasnyánszky Béla elnök (a.n.: Hörcsög mária Terézia,l.c.: 6034 Helvécia, Gazdasági dűlő 27/b.) a jogaira és kötelezettségeire történő figyelmeztetést követően átadja a Szövetség 2004. augusztus 2. napján kelt alapszabályát, melyet a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 2005. év 1.27. napján érkeztettek.
Eljáró ügyintézők másolatot készítenek az alapszabályról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény(Ket.) 50. §. (4) bekezdése szerint felhasználható bizonyítékként.
Krasnyánszky Béla elnök előadja: fenntartja a 2009. szeptember 17. napján kelt levelében írottakat.
Az eljáró ügyintéző H1 szám alatt átveszik az Alapszabály másolatát.
Felmutatja a 2009. szeptember 5. napján kelet, a Heti Világgazdaság című újság cikkének Földmozgás című cikkét, mely tartalmazza mindazt a gyanút, amely szerint az állítást megalapozta.(H2 jelű dokumentum).
A gazdák hozzám fordultak, és adtak nekem egy biankó szerződést, amikből az ő nevük ki van törölve, és ebből egyértelműen megállapítható, hogy mi történt az adásvétel kapcsán. Itt arról szó nem volt, hogy idegen tulajdonba fog kerülni ez a földterület.
Másolatban benyújtja a hivatkozott újságcikket és a megállapodást, amely szerint 14 M Ft. helyett közel 9 M Ft-ot fizettek ki a számukra. (H3 dokumentum)
Az Elnök szerint a titoktartási kötelezettségre hivatkozva a gazdák nem adták meg nevüket Krasnyánszky Béla számára, azokról a gazdákról van szó, akik ellen az ügyvédi iroda ismerete szerint pert foganatosított 50 M Ft. kártérítési igény érvényesítésére. Azért nem adták át az adatokat, mert beperelte őket az az ügyvédi iroda, aki az ügyvédi letéti szerződést aláírta és megfogalmazta (Kócsó Ügyvédi Iroda Dr. Kócsó Krisztina Kecskemét, Rákóczi u. 50. fszt.1.)
Ezzel a megjelent elnök szerint a beadványban írott első kettő pont ezzel a kiegészítéssel lett alátámasztva.
Krasnyánszky Béla elmondja, hogy személyesen nem érintett az ügyben, a névtelen gazdák szóbeli megbízása alapján jár el, a Szövetség, mint érdekképviselet részéről.
Az utolsó pont arról szól amit az Uniós csatlakozási törvények tartalmaznak, melyet emlékezete szerint 1998-ban írtak alá, mely szerint magyar termőföld külföldi kézre 2010 december 31. napjáig külföldi tulajdonba nem kerülhet.
Ismerete szerint a Földhivatalnál annak ellenére, hogy nincs adásvételi szerződés, a törvény életben van, át lett vezetve a földtulajdon, a Mercédesz Konszern tulajdonába be van jegyezve. Tovább a földmunkákat több, mint fél éve elkezdték, amelyeket nem lehetett volna megtenni, mivel jogerős építési engedéllyel nem rendelkeznek valószínűleg.
Az Elnök kéri, hogy a hatóság az engedélyt ne adja ki, mivel több ok is felmerült ellenérvként a fentiekben felsoroltak, továbbá a 2009. szeptember 17. napján írott kérelmének megfelelően. Az Elnök előadja, hogy Magyarország magyar gazdáinak és magyar termőföld védelmét kívánja biztosítani a kérelmével.
Az Elnök kívánsága az, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot és kárpótolják a sérelmet szenvedett gazdákat. A gazdákat nem fizették ki teljes összegben 36 % + ÁFA-t vontak le közvetítői jutalékként, mely benne volt a szerződésben, melyet a gazdák aláírtak. Ez az opciós szerződés volt. Az opciós szerződésben az volt, hogy a gazdákat terheli a közvetítői jutalék, úgy, hogy minden Ha után 6 M-ig 3 %, 6 M felett pedig 50 %, és ezért van “Tocsik perként” megnevezve a HVG cikkében is, mivel túl nagy közvetítői jutalék, amely kimondottan extrának számít. A gazdák bíztak abban, hogy mivel önkormányzatnak a tulajdonába kerül a földrészlet az opciós szerződéssel, akkor ezt jogilag felül fogja vizsgálni valaki pl. a Kecskemét Közjegyzője. Ezek szerint ez nem történt meg, és emiatt sérelmes az építési tevékenység.
Az Elnök elmondja, hogy gyakorlati kifizetések úgy történtek, hogy csak a különbözetet ( az opcióval és az ÁFÁ-val csökkentett értéket) kapták meg a gazdák.
Az ügylet sajátossága, hogy a HVG cikkben olvasható, hogy míg a BES Invest Projekt Hungary Kft. ( Kecskemét, Tatay u. 1/a.) többéves működése folytán 30 M Ft. feletti árbevételt tudott produkálni, a 7 milliárdot ki tudta fizetni, és a saját felszámolását kezdte meg. Azért sérelmes a gazdáknak, hogy ilyen lehetőségek vannak, hogy 2 milliárdal valaki nem tud elszámolni, valószínűleg azért megy tönkre.
Az elnök elmondja, hogy az eredeti állapot helyreállítását nem kell magyarázni. A tulajdonviszonyokra érti a helyreállítást, elsősorban a magyar föld sorsáért aggódik. A tulajdonváltozást úgy kellett volna végrehajtani, hogy kisajátítják a területet, de a polgármester (Zombor Gáor) azt mondta, hogy nem kellett, mert a BEST Invest Kft. már korábban megvásárolta a területet, de ez nem igaz, mert 2008. május 14. napján vásárolta meg a területet, tehát itt összefonódásról lehet szó. A 2 milliárd Ft. jó lett volna a Kecskemét számára, ennek hiányával kárt okozott a polgármester a városnak. Ha a terület ipari övezet lenne, akkor az Egyesület mozgástere már megszűnik. Szerinte először kellett volna iparterületté nyilvánítani a területet, majd utána esetleg hasznosítani, mert semmiképpen nem kerülhetett volna külföldi tulajdonba.
A megjelelent Elnök egyebet előadni nem kíván a jegyzőkönyv lezárva 2009. október 12. napján 10 óra 51. perckor.
Krasnyánszky Béla Dávid Emma Sári Zsolt
elnök ügyintéző ügyintéző
dél-alföldi regionális Államigazgatási Hivatal+ 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. 6701 Pf.:1096. 7 62/562-632 ( 62/562-623 ~ hfo@darkh.hu |
Sz01/3491-14/2009. Tárgy: építésügyi hatósági eljárás a Kecskemét,
Ü.i.: Hné Dávid Emma 26500 helyrajzi számú ingatlanon
VÉGZÉS
A Magyar Gazdák Termelő Szövetsége /továbbiakban: Szövetség/ [képv.: Krasnyánszky Béla elnök, címe: 6034 Helvécia, Gazdasági dűlő 27/b.] kérelmét az elsőfokú építésügyi hatóság
elutasítja.
Az eljárás illetéke 2.200.- forint, melyet a Szövetség nem fizetett meg. Az illetékhiányról külön intézkedik az építésügyi hatóság.
Ez ellen a végzés ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz címzett, de a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnál benyújtható, 30.000.- forint értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.
INDOKOLÁS
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. /továbbiakban: Építtető/ [1133 Budapest, Kárpát u. 21.] építési engedély iránti kérelmére Sz01/3491/2009. számon hirdetményi úton közzétett építésügyi hatósági eljárás megindítására hivatkozva 2009. szeptember 17. napján kelt, 2009. szeptember 22. napján postára adott, az elsőfokú építésügyi hatóságnál Sz01/3491-10/2009. számon, 2009. szeptember 24. napján beiktatott beadványában azt kérte, hogy a hatóság az Építtető „Sz01/3491/2009. számú építési engedély hatályba helyezését” utasítsa el.
A Szövetség elnöke kérelmét azzal indokolta, hogy:
- „alapos gyanú merült fel,” az Építtető „Kecskemétre telepítéséhez felvásárolt 441 ha szántó művelési ágú termőföldet bűncselekmény megvalósításával közvetítették a vevőhöz,”
- „a mai napig a volt tulajdonosok nem rendelkeznek adásvételi szerződéssel a polgári jogi szabályait a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) XXXIII. fejezete tartalma szerint,”
- „külföldiek földvásárlását korlátozó moratórium hatálya 2010. december 31-ig tiltja a Magyar termőföld idegen tulajdonba adását.”
A Szövetség a kérelem illetékét nem fizette meg, személyes költségmentességéről nem nyilatkozott.
A Szövetség elnöke kérelméhez csatolta a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk.60.039/2003/10. számú végzését, amely elrendelte a Szövetség alapszabály-módosításának bejegyzését 2004. augusztus 2. napjával.
A tények tisztázása érdekében az építésügyi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) 50. § (1) bekezdése alapján bizonyítási eljárást folytatott, melynek során beszerezte a társadalmi szervezet alapszabályát (H1 jelű dokumentum), a Szövetség elnökének nyilatkozatát, melyet jegyzőkönyvben rögzített. A Szövetség elnöke az építésügyi hatóságnak átadta a HVG 2009. szeptember 5-i „Földmozgás” című cikkét (H2 jelű dokumentum), továbbá részben anonimizált „ügyvédi letéti szerződés,” „opciós szerződés 1. számú módosítása,” „elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat,” című iratokat, továbbá egy ügyvédi iroda anonimizált személyeknek 2008. október 1. napján írott levelét (H3 jelű dokumentum).
A Szövetség kérelme és a bizonyítási eljárás során beszerzett iratok alapján az építésügyi hatóságnak két eljárási kérdést kellett tisztázni:
I. A Szövetséget ügyféli jogállás illeti-e meg az Építtető által Sz01/3491/2009. számon kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban?
II. A Szövetség kérelme közigazgatási eljárást megalapoz-e?
A kérelem alaptalan.
I. A Szövetség ügyféli jogállása nem állapítható meg
A Ket. 15. § (1) bekezdése alapján ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
A Ket. 15. § (5) bekezdése alapján meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.
Az alapszabály:
A Szövetség 2004. augusztus 2. napjától hatályos alapszabályának III.1. pontja szerint a Szövetség célja: „szolgálatkészség a mindennapi életben, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, mely során részt vesz a vidékfejlesztésben, törekszik a lakosság mezőgazdasági tejtermeléséből származó jövedelmezőségének stabilizálására, növelve ezáltal a vidék fenntartható és népességmegtartó képességének erejét, a kialakult különbségek oldásával,
- a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv operatív programjának megvalósításához nyújtott oktatás, képzés biztosítása az egyéni mezőgazdasági gazdálkodók, kistermelők, termelési csoportok részére,
- a mezőgazdasági termelők érdekképviselete,
- a kistermelők és egyéni gazdálkodók piaci szerepének erősítése, a valódi esélyegyenlőség megteremtése, különösen az Európai Unióban történő működés során és e körben a termék minőségi megállapítás objektivitásának felügyeletének elősegítése.”
A Szövetség alapszabályának III.2. pontja szerint „a Szövetség céljainak megvalósítási módja, a tag és a Szövetség közötti együttműködés során:
- A Szövetség elsődlegesen a Magyar Termelő Gazdák működésének érdekvédelmét látja el a tagok által benyújtott jelzések alapján.
- A Szövetség és a tagok kölcsönös tájékoztatás alapján biztosítják a mezőgazdasági termelés megfelelő színvonalon tartását és annak emelését.
- A szövetség biztosítja a tagjainak az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán az Unióban előírt követelmények megismeréséhez szükséges képzés támogatását.”
Az Egyesület elnökének személyes előadása: (2009. október 12. napján felvett, a Szövetség elnöke által aláírt jegyzőkönyv):
„A gazdák hozzám fordultak, és adtak nekem egy biankó szerződést, amikből az ő nevük ki van törölve, és ebből egyértelműen megállapítható, hogy mi történt az adásvétel kapcsán. Itt arról szó nem volt, hogy idegen tulajdonba fog kerülni ez a földterület.” …”titoktartási kötelezettségre hivatkozva a gazdák nem adták meg a nevüket” az elnök számára, „azokról a gazdákról van szó, akik ellen az ügyvédi iroda ismerete szerint pert foganatosított” … „kártérítési igény érvényesítésére. Azért nem adták át az adatokat, mert beperelte őket az az ügyvédi iroda, aki az ügyvédi letéti szerződést aláírta és megfogalmazta”…. Az Egyesület elnöke szerint „a beadványban írott első kettő pont ezzel a kiegészítéssel lett alátámasztva.” Az elnök elmondta, hogy „személyesen nem érintett az ügyben, a névtelen gazdák szóbeli megbízása alapján jár el a Szövetség, mint érdekképviselet részéről. Az utolsó pont arról szól, amit az Uniós Csatlakozási törvények tartalmaznak, melyet emlékezete szerint 1998-ban írtak alá, mely szerint a magyar termőföld külföldi kézre 2010. december 31. napjáig külföldi tulajdonba nem kerülhet.” Az elnök ismerete szerint „a Földhivatalnál annak ellenére, hogy nincs adásvételi szerződés, a törvény életben van, át lett vezetve a földtulajdon, a Mercedes Konszern tulajdonába be van jegyezve. Továbbá a földmunkákat több, mint fél éve elkezdték, amelyeket nem lehetett volna megtenni, mivel jogerős építési engedéllyel nem rendelkeznek valószínűleg.” Az elnök kérte, hogy „a hatóság az engedélyt ne adja ki, mivel több ok is felmerül ellenérvként a fentiekben felsoroltak, továbbá a 2009. szeptember 17. napján írott kérelmének megfelelően.” Az elnök előadta, hogy „Magyarország magyar gazdáinak és a magyar termőföld védelmét kívánja biztosítani a kérelmével.” Az elnök „kívánsága az, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot és kárpótolják a sérelmet szenvedett gazdákat. A gazdákat nem fizették ki teljes összegben 36 % + ÁFÁ-t vontak le közvetítői jutalékként, mely benne volt a szerződésben, melyet a gazdák aláírtak. Ez az opciós szerződés volt. Az opciós szerződésben az volt, hogy a gazdákat terheli a közvetítői jutalék úgy, hogy minden ha után 6 M-ig 3 %, 6 M felett pedig 50 %, és ezért van „Tocsik perként” megnevezve a HVG cikkében is, mivel túl nagy a közvetítői jutalék, amely kimondottan extrának számít. A gazdák bíztak abban, hogy mivel önkormányzatnak a tulajdonába kerül a földrészlet az opciós szerződéssel, akkor ezt jogilag felül fogja vizsgálni valaki pl. a Kecskemét Közjegyzője. Ezek szerint ez nem történt meg, és emiatt sérelmes az építési tevékenység.” Az elnök elmondta, hogy „gyakorlati kifizetések úgy történtek, hogy csak a különbözetet (az opcióval és az ÁFÁ-val csökkentett értéket) kapták meg a gazdák.” Az elnök szerint az ügylet sajátossága, mint a HVG cikkben olvasható, hogy míg a cikkben említett Kft. a többéves működése folytán nagyobb összegű árbevételt tudott produkálni, a saját felszámolását kezdte meg. „Ez azért sérelmes a gazdáknak, hogy ilyen lehetőségek vannak, hogy 2 milliárddal valaki nem tud elszámolni, valószínűleg azért megy tönkre.” Az elnök szerint „az eredeti állapot helyreállítását nem kell magyarázni. A tulajdonviszonyokra érti a helyreállítást, elsősorban a magyar föld sorsáért aggódik. A tulajdonváltozást úgy kellett volna végrehajtani, hogy kisajátítják a területet, de” a település polgármestere „azt mondta, hogy nem kellett, mert” más „már korábban megvásárolta a területet, de ez nem igaz, mert 2008. május 14. napján vásárolta meg a területet, tehát itt összefonódásról lehet szó. A 2 milliárd Ft jó lett volna a Kecskemét számára, ennek a hiányával kárt okozott a polgármester a városnak. Ha a terület ipari övezet lenne, akkor az Egyesület mozgástere már megszűnik. Szerinte először kellett volna iparterületté nyilvánítani a területet, majd utána esetleg hasznosítani, mert semmiképpen nem kerülhetett volna külföldi tulajdonba.”
A Ket. 15. § (1) bekezdése alapján a Szövetség ügyféli jogállása akkor állapítható meg, ha jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti az Építtető által kérelmezett építésügyi hatósági eljárás.
Az elnök a Szövetség közvetlen ügyféli érdekeltségét sem a Sz01/3491-10/2009. számon beiktatott kérelmében, sem az Sz01/3491-24/2009. számon beiktatott jegyzőkönyvben nem valószínűsítette.
A helyszíni szemlén H1 jelű dokumentumként benyújtott újságcikk és a részben anonimizált, harmadik személyekkel között letéti és opciós szerződés, az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat, az ügyvédi iroda levele az anonimizált tulajdonosok és harmadik személyek közötti polgári jogviszonyra vonatkoznak, építésügyi hatósági eljárásban a Szövetség ügyféli jogállását nem alapozzák meg.
A Ket. 15. § (1) bekezdése alapján az Építtető által kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban a Szövetség ügyféli jogállása nem állapítható meg.
A Szövetség – mint érdekképviseleti szervezet – ügyféli jogállása két konjunktív feltételhez kötött.
1. A Szövetséget törvény hatalmazza fel az érdekképviseletre,
2. A törvény által biztosított valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányuló célokat alapszabály fogalmazza meg.
A Szövetséget törvény nem hatalmazza fel az érdekképviseletre. A Szövetség alapszabályában megfogalmazott, fentiekben idézett célok az Építtető kérelmével nem hozhatók összefüggésbe.
Az ügyféli jogállás megállapításának mindkét feltétele hiányzik; a Szövetség ügyféli jogállása a Ket. 15. § (5) bekezdése alapján sem állapítható meg.
II. A Szövetség kérelme közigazgatási ügyként nem bírálható el
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. § (1) bekezdésének a.) pontja alapján a települési önkormányzat építésügyi feladata különösen: a jogszabályok keretein belül a településrendezési feladatkör ellátása. Az Étv. 6. § (3) bekezdésének a.) pontja alapján a települési önkormányzat a településrendezési feladatát helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá a sajátos jogintézmények [pl. a 17. § e.) pontja szerinti kisajátítás] alkalmazásával látja el.
Kecskemét közigazgatás területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 1. számú melléklete a kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek és eljárások lefolytatására első fokon eljáró építésügyi hatóságként a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalt a kiemelt nagyberuházásként gyártelepítés és annak létesítményei, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai bázis és létesítményeivel kapcsolatos eljárásra jelölte ki.
Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) – fellebbezésben hivatkozott – XXXIII. fejezete az adásvételre és a cserére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (1) bekezdése alapján a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.
A Ket. 30. § g.) pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. A Ket. 31. § (1) bekezdésének a.) pontja alapján a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a településrendezésre vonatkozó építésügyi feladatát látta el, amikor a 37/2008. (IX. 10.) Kgy. rendeletével módosította a 19/2005. (VI. 1.) Kgy. rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ), melynek 37/C. §-a a Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított területre sajátos előírásokat állapított meg.
A települési önkormányzat az Étv. 6. §-ában megállapított településrendezési feladatának eleget tett, a korábbi szabályozási tervben beépítésre nem szánt, mezőgazdasági rendeltetésű területfelhasználási egységet beépítésre szánt területbe, iparterületként sorolta be.
A kérelemmel ellentétben a HÉSZ szabályainak megállapítása nem azonos az Étv. 17. § e.) pontja szerinti sajátos jogintézményt (kisajátítás) alkalmazásával. A Korm. rendelet értelmében az építésügyi hatóság egyébiránt jogalkalmazó; az alkalmazandó jogszabályok körébe a HÉSZ is beletartozik.
A Szövetség a helyszíni szemlén benyújtott bizonyítékokkal lényegében azt kifogásolta, hogy bizonyos – a közigazgatási hatóság előtt anonimizált – személyek nem megfelelő szerződést kötöttek.
Szerződések felülvizsgálatára a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalt a Korm. rendelet nem jelölte ki.
A Szövetség harmadik személyek szerződéseire hivatkozott kérelme hatósági ügyként nem vehető figyelembe, a Szövetség által közvetített polgári jogi igény hatósági ügyként nem érvényesíthető, más hatósághoz történő áttételnek nincs helye, mert más hatóság hatáskörébe sem tartozik a szerződő felek közötti jogügylet vizsgálata — a Ket. 30. § g.) pontja, továbbá a Ket. 31. § (1) bekezdése a kérelem elutasítását megalapozza.
A kérelem illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. § (1) bekezdése, a jogorvoslat illetékét az Itv. XV. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
A tényállást az építésügyi hatóság a Szövetség elnökének személyes meghallgatásával és az alapszabály 2009. október 12. napján történt megismerésével tudta tisztázni a Ket. 50. § (1) bekezdése szerint; a Ket. 33. § (3) bekezdésének c.) pontja alapján a tényállás tisztázásához szükséges időtartam a Ket. 33. § (1) bekezdése szerinti (22 munkanap) az ügyintézési határidőbe ennélfogva nem számít bele.
A Szövetség a kérelmére az illetéket nem fizette meg, személyes illetékmentességéről nem nyilatkozott, erre tekintettel helyezte kilátásba az építésügyi hatóság, hogy az illetékhiányról külön intézkedik.
Az Sz01/3491-14/2009. számú végzés I. pontja ellen a további jogorvoslati lehetőséget a Ket. 15. § (8) bekezdése, a II. pontja ellen a Ket. 98. § (3) bekezdésének b.) pontja teszi lehetővé.
A Sz01/3491-14/2009. számú végzésről értesítést kapnak az értesítési záradékban felsoroltak.
Szeged, 2009. október 31.
Dr. Siket Judit
hivatalvezető
Ügyiratszám: Sz01/3491-2/2009
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Alulírott Magyar Gazdák Termelő Szövetsége a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft az SZ01/3491/2009 számú építési engedély hatályba helyezését elutasítási javaslatra készült végzés ellen
f e l l e b b e z é s s e l kíván élni.
Indokolásképpen előadjuk, hogy az alábbi pontokba szedett okokra hivatkozásunkat elfogadni szíveskedjenek:
- A Vizsgálat figyelmen kívül hagyta az alapító okirat – a mezőgazdasági termelők érdekképviselete bekezdést.
- A 2009. október 12-én felvett jegyzőkönyvből kimaradt egy lényeges és elsődleges kérdés: Szervezetük rendelkezik-e közhasznúsági fokozattal és illetékmentességgel. Válasz: -Igen, 2003. április 12. óta 2257. számon közhaszú és megilleti az illetékmentesség.
- Az emberi jogok 8. cikk :Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
- Felháborítónak tartjuk, hogy azon nyilatkozatot mely szerint a Szövetség elnöke “Krasnyánszky Béla elmondja, hogy személyesen nem érintett az ügyben, a névtelen gazdák szóbeli megbízása alapján jár el, a Szövetség, mint érdekképviselet részéről” a hivatal a Ket. 15. §. (1) bekezdéshez társította, miközben a kérdés nem erre irányult.
Ezen okokra tekintettel kérjük a Végzés visszavonását és a kérelem jogalapjának érdemi elbírálását.
Segítő közreműködésüket előre is köszönöm.
Helvécia, 2009. november 11.
Tisztelettel:
Krasnyánszky Béla
Legfőbb Ügyészség 2. B. 4746/2009/1-II.
Budapest
Markó u. 16.
1055
Alulírott Krasnyánszky Béla elnök a Csongrád Megyei Főügyészség 2010. február 17-én kelt határozata ellen a Magyar Gazdák Termelő Szövetsége
p a n a s s z a l
kívánok élni.
Indokolásul előadom, hogy a Csongrád Megyei Főügyészség feljelentésünket személyes meghallgatás, tárgyalás lehetőségének biztosítása nélkül a fenti számú határozatával elutasította – hivatkozva a Be. 174. §. /1/ bekezdés a. pontjára.
Állításunk szerint 2008. áprilisában a Magyar termőföld birtokosainak megkeresésével a Best Invest Projekt Hungary Kft. 441 ha kiváló minőségű Kecskeméti termőföldre opciós jogot kötött akkor amikor Kecskemét városszerte, de az országban is már biztos volt, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft hol kívánja a magyarországi gyárát felépíteni.
Kérem a folyamat dátum szerinti sorrendjének követését.
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata sohasem vált a 441 ha terület birtokosává, csupán a folyamat közepette hatósági jogkörével élve a kecskeméti térségben egyedülállóan kiváló minőségű szántó művelési ágú földterületét minősítette ipari övezetté, így téve lehetővé a Magyar Haza jelentős hányadának külföldi tulajdonba adását, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatali hatáskörét túllépve követte el a HAZAÁRULÁS soha el nem évülő bűnét.
A hatályos BTK (Büntető Törvénykönyv) 144. §-a az alábbiakat tartalmazza a hazaárulásról:
(1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn,bűntettet követ el, s 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés 10 évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a, súlyos hátrányt okozva; b, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával; c, háború idején; d, külföldi fegyveres erők behívásával vagy igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt 1 évtől 5 évig, háború idején 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
Csongrád Megyei Főügyészség szerint nem történt hazaárulás, figyelmen kívül hagyva a BTK 150. §. (1) bekezdésében b), e), f) bekezdéseit rá is vonatozó utalását.
a gazdáktól hivatalosan 14 000.-Ft/m2 vételárért közvetítette az ingatlanokat de ebből csak 7 952.-Ft/m2-ot utalt az eladóknak mert a 36 %-os jutalékra még az ÁFA-t is felszámolta, így tett szert a 2,1 milliárd forintra mint közvetítői jutalékra amit a Best Invest Projekt Hungary Kft. vett be mindenféle befektetés nélkül, ami a Kecskemét Várost illette volna. Véleményünk szerint ilyen mértékű sikerdíj kiszabása jelentős anyagi hátrányt okozott Kecskemét városának, továbbá határozottan megkérdőjelezhető annak erkölcsössége. Opciós szerződés szerint a földterületek együttes összege 7. 650. 118. 511.-Ft-ért lett felvásárolva, míg az eredeti tulajdonosok csupán 3. 961.944.000.-Ft bevételre tettek szert. A különbözetet Best Invest Projekt Hungary Kft. kasszírozta be amely 2.100.000.000.-Ft plusz ÁFA volt. Ha az opciós jog nem lett volna közbeiktatva akkor kisajátítás esetén nem került volna ÁFA az ügyletbe, mert a termőföld önmagában kívül esik az ÁFA hatályán, főképp azért mert az az értékesítést végző 145 földtulajdonos magánszemély. Kecskemét Polgármestere Dr Zombor Gábor többször nyilatkozta médiákban, hogy a Várost nem érte kár – ezek szerint ha a tényleges felvásárlási árból kivonjuk azt az összeget amit az értékesítő eredeti tulajdonosok kézhez kaptak akkor csupán 3.576.118.511.- nincs meg. Ez a több mint három és fél milliárd úgy látszik senkinek sem hiányzik. A Magyar Gazdák Termelő Szövetsége határozott korrupció gyanú jelzésével kíván élni.
Súlyosan megsértették a termőföld védelmét kimondó 2007. évi CXXIX. törvény 8. §. (1-2) bekezdését? Kérem szem előtt tartani, hogy hasonló méretű, megközelíthetőség szerint nem hátrányosabb területek veszik körül Kecskemétet, de minőségben lényegesebb gyengébb 2-3 AK értékűek, míg a felvásároltatott 30 AK feletti minőségű.
Méltánytalannak találtuk a Csongrád Megyei Főügyész-helyettes Dr Törő Sándor úr eljárását mivel a népszuverenitás a Magyar Alkotmányban kimondja, hogy “A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitás választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 2§. (2) bek.”
Kérem a Legfőbb Ügyészt, hogy tárgyilagos és részletes indokolásaink figyelembe vételével panaszunknak helyt adni szíveskedjék.
Tisztelettel
Helvécia, 2010. február 25.
Krasnyánszky Béla elnök